étterem,
A nyaralás egyik napjára kirándulást terveztünk: ellátogattunk Lillafüredre. Ide azonban nem autóval mentünk, hanem erdei kisvasúttal Miskolcról. Mivel a vonat indulásáig volt egy kis időnk, beültünk az állomás mellett található Végállomás Bistorantba egy limonádéra. Itt kezdődött minden...
Az étterem kerthelyisége is hangulatos volt, de egyszerűnek tűnt a berendezés alapján. A limonádé ízléses és finom volt, a kemence mellett pedig a házilag készített gyökérkenyerek pihentek. Ez már gyanakodásra adott okot, és felmerült bennünk, vajon milyen lehet az étlap?
Akkor esett le az állunk, amikor bementünk a mosdóba és az étterem ajtaján belépve megláttuk az ízlésesen berendezett enteriőrt. Komolyan mondom, régen jártam már ennyire szép étteremben! Nyilván ez szubjektív, de a Végállomás Bistorantot mintha csak nekem álmodták volna meg. Minden részletében tökéletesen átgondolt és az én ízlésemet tükrözi. Kifinomult színek, csodás kárpitok, elegáns összhatás. Le a kalappal a lakberendező előtt!
Nem volt kérdés, hogy Lillafüredről visszaérve itt fogunk vacsorázni, hiszen az étlap is kecsegtető volt. Amikor leszálltunk a vonatról még nem voltunk éhesek, de beültünk egy üdítőre és foglaltunk asztalt, majd elmentünk szétnézni Miskolc belvárosában.
Izgatott voltam, mikor végre enni tértünk vissza. A felszolgálók barátságosan fogadtak, hiszen aznap harmadjára jártunk itt. Én már a nap elején kinéztem magamnak a konfitált kacsacombot meggyes lilakáposztával és hagymás törtburgonyával, anyukám pedig serpenyőben sült marha fartőt rendelt fűszervajjal, sült burgonyával és zöldsalátával. Az ételek rövid időn belül megérkeztek. Ahogy azt vártam, a tálalás mindkét fogás esetében ízléses volt. Az adagok hatalmasak voltak, én már a látvánnyal is tele lettem.
A kacsacomb gyönyörűen meg volt pirulva, a hús pedig omlós volt, olvadt a számban. Imádom a kacsát, és azt is, ha ilyen finoman van elkészítve. A legkíváncsibb azonban a meggyes lilakáposztára voltam. Sokáig nem ettem meg a káposztát, pár éve azonban egyre jobban szeretem, ilyen változatban azonban még nem kóstoltam. Meg kell mondjam, szuper volt! Nagyon jól illett hozzá a meggy, és bár nem mernék rá megesküdni, néha egy kis édesköményt is véltem felfedezni az ízkavalkádban.
A marha fartő is nagyon jól nézett ki, természetesen meg is kóstoltam. Mediumra sütve kértük, de anyukám szerint ennél kicsit kevésbé volt átsütve. Nekem így is tökéletes volt, pont, ahogy szeretem. Szaftos volt, tele ízzel, amin a fűszervaj is csak dobott - bár ez kissé nehézkesen olvadt a húson. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a sült burgonya is házi készítésű volt, nem a mirelit fajta.
Miután degeszre ettük magunkat, töprengtem, hogy belém fér-e még a desszert (na jó, azért nem túl sokat, hisz tudjátok, hogy mindig fér! 😂), de a séfajánlatban szereplő citromos darapuding meggy-málna-eper szósszal és bazsalikomfagylalttal meggyőzött. Egész pontosan a bazsalikomfagylalt. Éreztem, hogy ezt meg kell kóstolnom, enélkül nem távozhatok. És nem csalódtam. A darapuding bár isteni volt, önmagában számomra a desszert ezen része felejthető. A bazsalikomfagylalt viszont abszolút a felejthetetlen kategória: míg élek emlékezni fogok erre az ízre a számban! Utánozhatatlan, fenomenális! Feltette a koronát erre az egyébként is tökéletes vacsorára.
Őszintén szólva kissé szégyellem magam, amiért gasztrorajongóként még nem hallottam korábban az étteremről. Távozásunk után kicsit utánanéztem a Végállomásnak és számtalan anyagot találtam róla. Rangos toplistákon szerepelt, sok cikk jelent meg róla, és rengeteg pozitív véleményt írtak róla a vendégek is. Viszont hatalmas szerencseként könyvelem el, hogy gyanútlanul betévedtünk ide, és felfedeztük magunknak ezt a kis rejtett gyöngyszemet.
Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam a Végállomás Bistorantban! Tele pocakkal, fantasztikus ízélményekkel és Pisti séf kenyerével távoztunk. Ha Miskolcon jártok, ti se hagyjátok ki!
Ne felejtsetek el követni bennünket a Facebook-on és Instagramon, hogy ne maradjatok le a legfrissebb tartalmakról, és az ínycsiklandozó fotókról!
Rejtett gyöngyszemre bukkantunk Miskolcon: Végállomás Bistorant
A nyaralás egyik napjára kirándulást terveztünk: ellátogattunk Lillafüredre. Ide azonban nem autóval mentünk, hanem erdei kisvasúttal Miskolcról. Mivel a vonat indulásáig volt egy kis időnk, beültünk az állomás mellett található Végállomás Bistorantba egy limonádéra. Itt kezdődött minden...
Az étterem kerthelyisége is hangulatos volt, de egyszerűnek tűnt a berendezés alapján. A limonádé ízléses és finom volt, a kemence mellett pedig a házilag készített gyökérkenyerek pihentek. Ez már gyanakodásra adott okot, és felmerült bennünk, vajon milyen lehet az étlap?
Végállomás Bistorant - az egyik legszebben berendezett étterem, amit valaha láttam
Akkor esett le az állunk, amikor bementünk a mosdóba és az étterem ajtaján belépve megláttuk az ízlésesen berendezett enteriőrt. Komolyan mondom, régen jártam már ennyire szép étteremben! Nyilván ez szubjektív, de a Végállomás Bistorantot mintha csak nekem álmodták volna meg. Minden részletében tökéletesen átgondolt és az én ízlésemet tükrözi. Kifinomult színek, csodás kárpitok, elegáns összhatás. Le a kalappal a lakberendező előtt!
Nem volt kérdés, hogy Lillafüredről visszaérve itt fogunk vacsorázni, hiszen az étlap is kecsegtető volt. Amikor leszálltunk a vonatról még nem voltunk éhesek, de beültünk egy üdítőre és foglaltunk asztalt, majd elmentünk szétnézni Miskolc belvárosában.
Kulináris csoda Miskolcon
Izgatott voltam, mikor végre enni tértünk vissza. A felszolgálók barátságosan fogadtak, hiszen aznap harmadjára jártunk itt. Én már a nap elején kinéztem magamnak a konfitált kacsacombot meggyes lilakáposztával és hagymás törtburgonyával, anyukám pedig serpenyőben sült marha fartőt rendelt fűszervajjal, sült burgonyával és zöldsalátával. Az ételek rövid időn belül megérkeztek. Ahogy azt vártam, a tálalás mindkét fogás esetében ízléses volt. Az adagok hatalmasak voltak, én már a látvánnyal is tele lettem.
A kacsacomb gyönyörűen meg volt pirulva, a hús pedig omlós volt, olvadt a számban. Imádom a kacsát, és azt is, ha ilyen finoman van elkészítve. A legkíváncsibb azonban a meggyes lilakáposztára voltam. Sokáig nem ettem meg a káposztát, pár éve azonban egyre jobban szeretem, ilyen változatban azonban még nem kóstoltam. Meg kell mondjam, szuper volt! Nagyon jól illett hozzá a meggy, és bár nem mernék rá megesküdni, néha egy kis édesköményt is véltem felfedezni az ízkavalkádban.
A marha fartő is nagyon jól nézett ki, természetesen meg is kóstoltam. Mediumra sütve kértük, de anyukám szerint ennél kicsit kevésbé volt átsütve. Nekem így is tökéletes volt, pont, ahogy szeretem. Szaftos volt, tele ízzel, amin a fűszervaj is csak dobott - bár ez kissé nehézkesen olvadt a húson. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a sült burgonya is házi készítésű volt, nem a mirelit fajta.
Miután degeszre ettük magunkat, töprengtem, hogy belém fér-e még a desszert (na jó, azért nem túl sokat, hisz tudjátok, hogy mindig fér! 😂), de a séfajánlatban szereplő citromos darapuding meggy-málna-eper szósszal és bazsalikomfagylalttal meggyőzött. Egész pontosan a bazsalikomfagylalt. Éreztem, hogy ezt meg kell kóstolnom, enélkül nem távozhatok. És nem csalódtam. A darapuding bár isteni volt, önmagában számomra a desszert ezen része felejthető. A bazsalikomfagylalt viszont abszolút a felejthetetlen kategória: míg élek emlékezni fogok erre az ízre a számban! Utánozhatatlan, fenomenális! Feltette a koronát erre az egyébként is tökéletes vacsorára.
Őszintén szólva kissé szégyellem magam, amiért gasztrorajongóként még nem hallottam korábban az étteremről. Távozásunk után kicsit utánanéztem a Végállomásnak és számtalan anyagot találtam róla. Rangos toplistákon szerepelt, sok cikk jelent meg róla, és rengeteg pozitív véleményt írtak róla a vendégek is. Viszont hatalmas szerencseként könyvelem el, hogy gyanútlanul betévedtünk ide, és felfedeztük magunknak ezt a kis rejtett gyöngyszemet.
Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam a Végállomás Bistorantban! Tele pocakkal, fantasztikus ízélményekkel és Pisti séf kenyerével távoztunk. Ha Miskolcon jártok, ti se hagyjátok ki!
Ne felejtsetek el követni bennünket a Facebook-on és Instagramon, hogy ne maradjatok le a legfrissebb tartalmakról, és az ínycsiklandozó fotókról!
- Orsi
Előbb ettem. De kedvet kaptam az evéshez.:D
VálaszTörlésBár akárhányszor itt járok éhes leszek :D
Nyugi, mikor visszanézem a fotókat, amiket egy-egy helyen készítettem, én is mindig visszavágyom és beindul a nyáltermelésem. :)
Törlés