étterem,

Brunch az etyeki Sonkamesternél

február 15, 2018 Édesmindegy blog 0 Comments





Nem rég egy Citroën C3 Aircross volt nálam teszthétvégén (erről ITT olvashattok részletesebben), amivel nyakunkba vettük a főváros környékét. Mivel Etyeken még sosem jártunk, úgy gondoltuk, itt az ideje pótolni ezt a hiányosságot. Az első utunk hova máshova vezethetett volna, ha nem Árpás Lászlóhoz, a Sonkamesterhez? Dél körül, éhesen érkeztünk, a terv pedig egy kiadósabb brunch volt, amivel kihúzzuk a következő gasztro-megállóig.

A barátságtalan idő elől jól esett bemenekülni pincébe. Fent pattogott a tűz a kandallóban, a bárzongorista kellemes hangulatról gondoskodott. Mi az alsó, melegebb részen ültünk le, ami akkor még üres volt, de minden asztal gyönyörűen terítve várta a vendégeket. 

Egy sonkatálat rendeltünk hármunknak, úgy gondoltuk, reggelinek ez így pont elég lesz, és első sorban kóstolgatni szerettünk volna a finomságokból, nem pedig degeszre enni magunkat. Italként rizlinget és házi szörpöket rendeltünk. Sofőrként a bort ki kellett hagynom, de a nyelvem azért beledugtam, és bántam, hogy nem kortyolhatok bele egy jóízűt, annyira zamatos volt. 

Mikor megérkezett a sonkatál, izgatottan vártuk, hogy végre megkóstolhassuk. Az ínycsiklandozó húsokkal megpakolt tálhoz egy nagy adag friss, házi kenyér is járt. Gyerekek... Ha csak ezt a kenyeret adták volna Sonkamesterék, én már akkor is boldog lettem volna. Nem túlzok, ha azt mondom, életem legfinomabb kenyere volt. Pont, mint a nagykönyvben: illatos, puha, a héja pedig ropogott. 

A tálon halmokban álltak a vékonyra szelt sonka, szalonna és szalámi szeletek, amik mellett friss zöldségek is voltak, és egy jó adag tejföl, amibe a kenyeret tunkolhattuk. Nem is tudnám megmondani, melyik volt a kedvencem a különböző húsok közül. Nem spóroltak: ha ez számít egy adagnak, akkor én egy napig ücsörögtem volna fölötte, míg apránként elfogy. Így hármunknak azonban tökéletes kóstoló adag volt. Az ételek minősége kifogástalan, ahogy az várható volt. Nincs is jobb az igazi házi ízeknél!

Amit egy picit hiányoltam - bár nyilván mi nem jeleztük -, az a sajt volt. Néhány falat jól esett volna még a husik mellé. Sebaj, még egy okkal több, hogy visszalátogassunk ide! Mert hogy jövünk, az biztos. Legközelebbi látogatásunk időpontjának már ki is néztük magunknak a tavaszi Etyeki Pikniket, ahova azért is szeretnénk eljönni, mert a Gasztrosétány most téli álmát aludta, és nagyon szeretnénk megtapasztalni milyen, mikor pezseg itt az élet. 

- Orsi


You Might Also Like

0 megjegyzés: