A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gasztrotúra. Összes bejegyzés megjelenítése

Rejtett gyöngyszemre bukkantunk Miskolcon: Végállomás Bistorant


A nyaralás egyik napjára kirándulást terveztünk: ellátogattunk Lillafüredre. Ide azonban nem autóval mentünk, hanem erdei kisvasúttal Miskolcról. Mivel a vonat indulásáig volt egy kis időnk, beültünk az állomás mellett található Végállomás Bistorantba egy limonádéra. Itt kezdődött minden...

Az étterem kerthelyisége is hangulatos volt, de egyszerűnek tűnt a berendezés alapján. A limonádé ízléses és finom volt, a kemence mellett pedig a házilag készített gyökérkenyerek pihentek. Ez már gyanakodásra adott okot, és felmerült bennünk, vajon milyen lehet az étlap?


Végállomás Bistorant - az egyik legszebben berendezett étterem, amit valaha láttam


Akkor esett le az állunk, amikor bementünk a mosdóba és az étterem ajtaján belépve megláttuk az ízlésesen berendezett enteriőrt. Komolyan mondom, régen jártam már ennyire szép étteremben! Nyilván ez szubjektív, de a Végállomás Bistorantot mintha csak nekem álmodták volna meg. Minden részletében tökéletesen átgondolt és az én ízlésemet tükrözi. Kifinomult színek, csodás kárpitok, elegáns összhatás. Le a kalappal a lakberendező előtt!

Nem volt kérdés, hogy Lillafüredről visszaérve itt fogunk vacsorázni, hiszen az étlap is kecsegtető volt. Amikor leszálltunk a vonatról még nem voltunk éhesek, de beültünk egy üdítőre és foglaltunk asztalt, majd elmentünk szétnézni Miskolc belvárosában.

Kulináris csoda Miskolcon


Izgatott voltam, mikor végre enni tértünk vissza. A felszolgálók barátságosan fogadtak, hiszen aznap harmadjára jártunk itt. Én már a nap elején kinéztem magamnak a konfitált kacsacombot meggyes lilakáposztával és hagymás törtburgonyával, anyukám pedig serpenyőben sült marha fartőt rendelt fűszervajjal, sült burgonyával és zöldsalátával. Az ételek rövid időn belül megérkeztek. Ahogy azt vártam, a tálalás mindkét fogás esetében ízléses volt. Az adagok hatalmasak voltak, én már a látvánnyal is tele lettem.

A kacsacomb gyönyörűen meg volt pirulva, a hús pedig omlós volt, olvadt a számban. Imádom a kacsát, és azt is, ha ilyen finoman van elkészítve. A legkíváncsibb azonban a meggyes lilakáposztára voltam. Sokáig nem ettem meg a káposztát, pár éve azonban egyre jobban szeretem, ilyen változatban azonban még nem kóstoltam. Meg kell mondjam, szuper volt! Nagyon jól illett hozzá a meggy, és bár nem mernék rá megesküdni, néha egy kis édesköményt is véltem felfedezni az ízkavalkádban.

A marha fartő is nagyon jól nézett ki, természetesen meg is kóstoltam. Mediumra sütve kértük, de anyukám szerint ennél kicsit kevésbé volt átsütve. Nekem így is tökéletes volt, pont, ahogy szeretem. Szaftos volt, tele ízzel, amin a fűszervaj is csak dobott - bár ez kissé nehézkesen olvadt a húson. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a sült burgonya is házi készítésű volt, nem a mirelit fajta.

Miután degeszre ettük magunkat, töprengtem, hogy belém fér-e még a desszert (na jó, azért nem túl sokat, hisz tudjátok, hogy mindig fér! 😂), de a séfajánlatban szereplő citromos darapuding meggy-málna-eper szósszal és bazsalikomfagylalttal meggyőzött. Egész pontosan a bazsalikomfagylalt. Éreztem, hogy ezt meg kell kóstolnom, enélkül nem távozhatok. És nem csalódtam. A darapuding bár isteni volt, önmagában számomra a desszert ezen része felejthető. A bazsalikomfagylalt viszont abszolút a felejthetetlen kategória: míg élek emlékezni fogok erre az ízre a számban! Utánozhatatlan, fenomenális! Feltette a koronát erre az egyébként is tökéletes vacsorára.

Őszintén szólva kissé szégyellem magam, amiért gasztrorajongóként még nem hallottam korábban az étteremről. Távozásunk után kicsit utánanéztem a Végállomásnak és számtalan anyagot találtam róla. Rangos toplistákon szerepelt, sok cikk jelent meg róla, és rengeteg pozitív véleményt írtak róla a vendégek is. Viszont hatalmas szerencseként könyvelem el, hogy gyanútlanul betévedtünk ide, és felfedeztük magunknak ezt a kis rejtett gyöngyszemet.

Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam a Végállomás Bistorantban! Tele pocakkal, fantasztikus ízélményekkel és Pisti séf kenyerével távoztunk. Ha Miskolcon jártok, ti se hagyjátok ki!


Ne felejtsetek el követni bennünket a Facebook-on és Instagramon, hogy ne maradjatok le a legfrissebb tartalmakról, és az ínycsiklandozó fotókról!

- Orsi

Étterem teszt | Vadvirág Étterem - Bogács


Folytatódik a Bükki gasztrotúra, a következő állomás pedig Bogács és a Vadvirág Étterem. Bogácson van egy szuper kis fürdő, és Síkfőkúttól kb. 10 percre van autóval, így gyakran járunk erre, de az éttermeket még nem igazán próbáltuk. A Vadvirág Étterem ráadásul a főúton van, és minden alkalommal elmegyünk előtte, mikor áthaladunk a településen. Éppen ezért már régóta terveztük, hogy kipróbáljuk, és ennek most jött el az ideje.

Mivel elsőre nagyon meg voltunk vele elégedve, nem sokkal később vissza is tértünk, így most ebben a bejegyzésben mindkét alkalomról tudok nektek írni, és hoztam persze jó sok fotót is az ételekről. Az étteremnek nagyon kellemes terasza van, mi mindkét alkalommal itt ültünk, és az első látogatásunkkor a rózsabokor dugig volt gyönyörű virággal, szóval tökéletes volt fotóháttérnek is, meg persze a hangulatot is megdobta. 

Kezdetnek én mindkét alkalommal bodzás limonádét kértem. Nagyon finom, és imádom befőttes üveget, amiben kihozzák! Gondoltátok volna, hogy az Isten háta mögött egy kis étteremben ilyenben érkezik a limonádé? Nekem nagyon pozitív meglepetés volt!

Előételek közül mindkét látogatásunkkor a tatárjárás fantázianévre hallgató krémválogatást rendeltük, ami már elsőre is nagyon bejött nekünk. A tányéron klasszikus tatár beefsteak, lazac tatár, padlizsánkrém és vaj érkezik, amikhez friss pirítóst kapunk. A kérésemre puha kenyeret is hoztak, mivel a pirítós nem igazán kompatibilis a fogszabályzómmal. 

Apukám hideg eper krémlevessel folytatta az ebédet, amin málnahab volt. Nyárra tökéletes választás, finom, hűsítő, könnyed leves.

Anyukám választása első alkalommal a tanyasi csirkemellre esett, amit krumplipürével és fokhagymás-szalonnás ceruzababbal tálaltak. Nagyon finom, és különleges ez a köret is hozzá, végre nem a megszokott "vegyesköret".

Amikor először voltunk a Vadvirágban, akkor ezt a lassan sült kacsacombot kértem, ami mellé kacsamáj és káposztás cvekedli került a tányérra. Annyira de annyira finom volt, hogy nehéz szavakba önteni. Egy forró nyári napon talán nem ez a legideálisabb választás, de ha valakinek nagy a gyomorkapacitása, akkor imádni fogja - ahogy én is! 😀 Anyumnak annyira bejött ez a fogás, hogy a második látogatáskor ő is ezt választotta, és ő is nagyon szerette!

A borjú osso bucco részemről nem volt egy teli találat. Még sosem ettem osso buccot, szóval úgy gondoltam, eljött az ideje, rizottóval tálalták, ami pláne meggyőzött arról, hogy nekem ezt kell ennem. A fűszerezése sajnos nálam eléggé elrontotta, mivel intenzíven rozmaringos volt, amit én nem szeretek, de megpróbáltam ezzel megbarátkozni és ettől eltekintve egyébként finom volt. Amit imádtam, hogy velő is volt a csontban! A sáfrányos rizottó is nagyon finom volt, de ezzel folytatódott a sikerszériám: olyan szinten befogta a fogszabályzómon lévő áttetsző kis gumikat, hogy a következő kontrollig neonzöld fogsorral mászkáltam. 

Apukám megkóstolta a vargányás tagliatelle-t, ehhez reszelt parmezánt is kaptunk az asztalra, ami igazi ritkaságnak számít, különösen, ha nem egy kifejezetten olasz étteremben vagyunk. A gomba hihetetlenül illatos és friss volt. Megkóstoltam és annyira ízlett, hogy legközelebb szerintem tuti ilyet fogok enni, sőt, már alig várom! 😁 Ismertek... Menthetetlenül tésztafüggő vagyok!

Desszertnek a panna cotta trilógiát kértem, mert természetesen még belém fért ez is. A zöld trutyinak (ismertebb nevén menta öntetnek 😅) fogkrém íze volt, szóval nem annyira nyerte el a tetszésem, de az epres és a karamelles finom volt.

 Apukám választása az almás palacsintára esett, ami neki nagyon ízlett, nekem a karamell öntet egy picit túl kesernyés volt, minden esetre nagyon a határon mozgott.

Összességében úgy gondolom, hogy a Vadvirág Étterem egy nagyon színvonalas kis étterem, finom és különleges ételekkel. Az étterem belülről is nagyon jól néz ki, de a terasza kifejezetten hangulatos, jó érzés itt ücsörögni, főleg miután már jól lakott az ember. Biztos vagyok benne, hogy még sokszor betérünk hozzájuk, hiszen nagyon közel van hozzánk - már amikor a Bükkben vagyunk -, és nektek is ajánlom, hogy ha arra jártok, próbáljátok ki!

- Orsi


Bükki gasztrotúra | Rozmaring Étterem | Csendülő


Az évben néhány alkalommal előfordulok Noszvaj környékén, mivel van erre egy kis nyaralónk. Nagyon szeretem ezt a helyet minden szempontból, de az elmúlt években nagyon nagy fejlődésen ment keresztül, különösen a gasztronómia terén.

Rozmaring Étterem 


Pár évvel ezelőtt Noszvajon megnyitott a Rozmaring Étterem, ami azonnal belopta magát a szívünkbe. Házias, vadas és olaszos ételek is vannak az étlapon, és szerencsére nem a szokásos húsleves-marhapörkölt vonalat képviseli. Úgy gondolom, hogy itt nincs olyan ember, aki ne találna kedvére való fogásokat.

Én már nagyon sok ételt kóstoltam itt és még soha nem csalódtam. Az adagok hatalmasak, az ízek pedig mindig nagyon el vannak találva. Legutóbb a szüleimmel jártunk itt, és az alábbi fogásokat kóstoltuk meg:

Lassan sült tarja, noszvaji „gombáskrumpli”-val

Ez Apukám egyik nagy kedvence, többször is ette már ezt, és én is mindig beleeszek, ha ilyet kér. Nagyon finom, igazi ízbomba, és a gombáskrumpli nagyon különleges köret, érdemes megkóstolni!

Sült libacomb juhtúrós sztrapacskával 

Mivel Anyukám csak egy adag juhtúrós sztrapacskát kért, úgy megkívántam, hogy ezt kértem a libacombhoz, ehhez ugyanis eredetileg más köret lett volna. Imádom ezt az éttermet, mert nagyon rugalmasak. Nem először fordult elő, hogy megvariáltam az ételt, és sosem volt ebből eddig probléma. A libacomb mennyeien volt elkészítve, omlós volt, szaftos, egyszerűen hibátlan! A sztrapacska pedig az egyik kedvenc ételem, és ezekkel az óriási szalonnakockákkal engem nagyon boldoggá tettek! 😍

Ha valaki ellátogat a Rozmaringba, akkor ebéd után érdemes megkóstolni a házi készítésű fagylaltjukat is, mert nagyon-nagyon finomak, és nagyon különleges ízekben lehet őket kapni! A joghurtos-gyümölcsös fagyik nálam mindent visznek, de a citrom is isteni!

Ja, és még egy extra tipp: a pizzáik verhetetlenek, ezeket is nagyon ajánlom!

Csendülő


Most volt egy éve, hogy megnyitott a Csendülő szintén Noszvajon. Csernus doki kávézójáról már sok jót hallottunk, de még sosem tértünk be ide, pedig mindig elmegyünk előtte, amikor megérkezünk a faluba. Most pótoltuk ezt a hiányosságunkat, és a Rozmaringos ebéd után átjöttünk egy kávéra. 

Nagyon csini vintage asztalok vannak, élmény rajtuk fotózni!
Gyerekeeeek... Mit hagytunk ki idáig!? Elképesztő ez a hely. Ahogy megérkeztünk, átjárt minket ez a hihetetlen atmoszféra. Csend, nyugalom, béke, madárcsicsergés. Oké, ez az egész Bükkre jellemző, de itt különösen elkap ez az érzés. 
Apukám borozott is, én csak pózoltam vele 🙈
A szüleim nem túl nagy kávé-gourmet-k, így ők maradtak a szokásos hosszúkávéjuknál, de elmondásuk szerint nagyon finom volt. Én szeretem a kávékülönlegességeket, így a levendulás jegeskávét választottam. A levendulát szeretem, a kávét szeretem, így bár furán hangzott a kettő együtt, sejtettem, hogy nem sülhet ki ebből túl rossz. Jól sejtettem. Elképesztően finooom! Nálam ez egyértelműen a nyár kávéja lett, és már alig várom, hogy újra ihassak! Függő lettem egy alkalom után. 😉
A függőséget okozó levendulás jegeskávé

Ti jártatok már valamelyik helyen? Én nemsoká visszatérek, és hozok nektek új fogásokat, újabb képeket, és szerintem újabb helyszíneket is! 😉

- Orsi